HTML

Jólét szűkölködés helyett!

Friss topikok

Címkék

Archívum

Üdvözlünk a blog.hu-n!

2013.10.05. 16:13 bjf

 
Egy most alakuló, még nem bejegyzett párt alapítójaként az alábbi rövid ismertetőben szeretném bemutatni a párt gazdaságpolitikai elképzeléseit, külpolitikai irányelveit és az európai uniós tagsággal kapcsolatos koncepciót, de főként azt, hogy mi a párt alapvető célja, mit ajánl a választóknak.

Baranyai  József

A párt ideiglenes elnevezése JVP.  A végleges névről az alapító taggyűlés hoz döntést. Az ideiglenes elnevezés az alakuló politikai közösség alapvető célját jeleníti meg.

JVP



a jólétet választók pártja akar lenni. Nincs ideológia, csak cél! A cél: jólét nyomor helyett! Cél: a jóléti társadalom gazdasági alapját jelentő szervezett piacgazdaság létrehozása, amelynek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.
Akarati és cselekvési közösség a jobb életért! Nem kérjük, nem mástól várjuk, hanem megcsináljuk!

Email: joletpart@gmail.com


Jólét szűkölködés helyett!



Már jó ideje elértünk ahhoz a ponthoz, amikor az embereknek elegük lett a szűkölködésből, létbizonytalanságból, abból, hogy a jót az jelenti, hogy nem lesz rosszabb! Magyarországon már olyan rossz a helyzet, hogy az araszolva haladás gazdaságpolitikája nem hoz megoldást. Ugrásszerű gazdasági növekedésre, nagyléptékű fejlődésre van szükség ahhoz, hogy behozzuk lemaradásunkat és Magyarországon jólét legyen szűkölködés helyett!

Szociális emelés

A JVP elsődleges célja az éhezés megszüntetése, a nyomor felszámolása, majd a jólét megteremtése. A JVP gazdaságpolitikája képes megteremteni a havi 50 ezer forintos szociális emelés forrását, így minden nyugdíj, minden a költségvetésből fizetett bér, az orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, közalkalmazottak, de a közmunkások bére is havi 50 ezer forinttal lenne megemelhető.

Amikor az inflációt követő 5 %-os emeléssel nőttek a nyugdíjak, az 50 ezer forintos nyugdíj 2500.- forinttal, a 100 ezer forintos nyugdíj 5000.- forinttal, a 200 ezer forintos nyugdíj 10.000.- forinttal lett magasabb. A kisnyugdíjasnak, aki csak 2500.- forint emelést kapott ugyanannyit kell fizetni a boltban a kenyérért és alapvető élelmiszerekért mint annak, aki jóval nagyobb emelésben részesült. Évek alatt a kisnyugdíjak és alacsony fizetések az árak emelkedése miatt annyit vesztettek értékükből, hogy már a létezéshez szükséges legolcsóbb élelmiszerekre és szolgáltatásokra se nyújtanak elégséges fedezetet. De nem is kell érvelés, mert ha körülnézünk láthatjuk, hogy a jelenlegi helyzeten csak egy szociális emelés segíthet, aminek a JVP által tervezett mértéke havi 50 ezer forint. Az 50 ezer forintos nyugdíj havi 100 ezer forintra emelkedne, a közmunkások 47 ezer forint helyett 97 ezer forintot vinnének haza. Ez még nem jelentene jólétet, de szűnne a nyomor és az éhezés. Az emberek többet költenének, beindulna a fogyasztás, növekedne az üzletek forgalma, egy derűsebb, kiegyensúlyozottabb élet köszönthetne Magyarországra.

Gazdaság

Gondjaink 95 %-a megszűnne, sokkal jobban élnénk, ha 2-3 év alatt elérhető lenne a GDP 100 %-os, de legalább 50 %-os növekedése. A JVP rendelkezik az ehhez szükséges gazdasági innovációval. A JVP gazdasági programja tartalmazza azokat a megoldásokat, amelyek rövid idő alatt a többszörösét képesek biztosítani annak a gazdasági növekedésnek, ami a spontán növekedés sok apró szeletéből rakódna össze.

Politikai szempontból is komoly súlya és jelentősége van ennek, mert így az országnak és állampolgárainak nem kellene végigjárni egy kínlódásokkal, áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat, hogy elérjünk oda, ahová a gazdasági teljesítmény ugrásszerű növekedése révén rövid idő alatt, jóval könnyebben eljuthatnánk.

Ugrásszerű gazdasági növekedéssel viszonylag rövid idő alatt megduplázható lenne a GDP, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy akár 100 %-os mértékben emelkedjenek a nyugdíjak és a költségvetésből fizetett bérek, 40 %-ra csökkenjen az államadósság, megvalósuljon a tandíjmentes felsőoktatás, jusson elég pénz az egészségügyre, oktatásra, ösztöndíjakra, kultúrára, gyógyszerek támogatására, magasabb családi pótlékra, segélyekre és végre megszűnjön az éhezés.

Az ugrásszerű gazdasági növekedés fő jellemzője, hogy egy tételben, egy csomagban produkálható az a gazdasági teljesítmény, ami a hagyományos spontán növekedés esetében hosszú évek alatt sok kisebb és nagyobb gazdasági teljesítményből rakódik össze. Ugrásszerű gazdasági növekedés  tudatos gazdaságfejlesztéssel, óriásprojektek, megaprojektek létesítésével valósítható meg.  A tudatos gazdaságfejlesztés esetén szó szerint megtervezik, majd megcsinálják a gazdasági növekedést. A növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben jön létre. A gyors fejlődés, a nyugdíjak és bérek gyors emelkedése csak olyan rövid idő alatt megvalósítható óriásprojektekkel válik elérhetővé mint amilyen például a záhonyi óriásprojekt lett volna.

Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor soha nem is lesz jólét!

A JVP stratégiai célja a jólét megteremtését és a jólét megtartását szolgáló gazdasági struktúra kialakítása. A JVP gazdasági stratégiája, hogy olyan nagy értékteremtő képességgel bíró projektek jöjjenek létre, amelyek akkor is képesek majd biztosítani az elért életszínvonal megtartását és a nyugdíjak fedezetét, ha a demográfiai helyzet kedvezőtlenül alakul. A jelenlegi gazdasági struktúra nem alkalmas erre.

A gazdasági növekedés innovációja

A gazdasági válság fordulatot hozott a gazdasági gondolkodásban. Új elképzelések, új megoldások jönnek a gazdasági válság megoldására, a gazdasági növekedés dinamizálására. A gazdasági növekedés innovációja olyan változásokat hozhat, amely sok millió ember számára adhat új esélyt a boldogulásra, sorsának kedvezőbb alakulására. Ilyen például az új típusú gazdasági növekedés, amely megoldást jelent arra, hogy az önszerveződő piacgazdaság teljesítménye kiegészüljön a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Ami nem jön létre a természetes növekedéssel az pótolható lesz mesterséges növekedés által. Az már egy mellékes szál, hogy az új típusú gazdasági növekedés a közgazdaság bűvészmutatványa is lehet, mert sok-sok milliárd dollárt lesz képes megmozgatni. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek, megaprojektek lehetnek. A JVP gazdaságpolitikájában meghatározó szerepet kap az új gazdasági gondolkodás, a gazdasági innováció  és az ugrásszerű gazdasági növekedésre lehetőséget nyújtó megaprojektes gazdaságfejlesztés.

Gazdaságfejlesztés - projektek a JVP gazdasági programjából

1./  Megaprojekt  I. - Kereskedelmi és szolgáltató központ

A JVP programjában az egyik meghatározó megaprojekt, az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítésére lehetőséget nyújtó kereskedelmi és szolgáltató központ. Már az ókori és középkori kereskedővárosok esetében is meghatározó tényező volt a kereslet koncentrált létezése, az, hogy létezett egy hely, ahol az eladók és vevők könnyen és gyorsan egymásra találhattak.
A JVP gazdasági programja szerinti kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonzza a fizetőképes keresletet.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű szolgáltató parkok fontos üzleti központként, a Wall Street és Las Vegas együtt lévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonzza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kíváncsiság miatt.

A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból, a raktárbázisok köré települő összeszerelő üzemek áruforgalmából, a vámbevételekből, másrészt foglalkoztatási és vállalkozási lehetőség nyílna 200 ezer ember számára, így az alacsonyan képzett és képzetlen munkaerő számára is. Ahol minden az üzletről szól ott sok szerződés készül és sok a pénzügyi, számviteli teendő, ezért sok feladat várna a jogászokra, közgazdászokra is, ami előre vetíti a képzési létszám és a tandíj újra gondolását.

A JVP gazdasági programja 3 ilyen megaprojekt létesítését tervezi. A legnagyobb a záhonyi óriásprojekt lenne, egy másik létesülne a déli határ közelében, a harmadik pedig Budapest mellett lenne. A három megaprojekt együttese hozhatná a 100 %-os gazdasági növekedést. A legnagyobb megaprojekt esetében a cél az 50 %-os gazdasági növekedés elérése, amihez éves viszonylatban 50 milliárd euró, heti viszonylatban 1 milliárd euró bevételt kellene elérni. Ez nem egy futurisztikus elképzelés azt figyelembe véve, hogy például a müncheni sörfesztivál 1 hét alatt több mint 1 milliárd eurós bevételt hoz a bajoroknak.

A legnagyobb megaprojekt fő létesítménye a KERO - Közép-európai Kereskedelmi Központ - lenne, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca Európa, ahová tavaly 290 milliárd euró értékben szállított árucikkeket. Ha ennek csupán a 10 %-át sikerülne becsatornázni, hogy Magyarországon keresztül kerüljön Európába, az önmagában 30 %-os GDP-növekedést hozna. A KERO alkalmas lenne akár Kína európai exportjának 20 %-át is becsatornázni és teríteni Európában, ami viszont már 60 %-os GDP-növekedést eredményezne. A kínai és távol-keleti áruk európai terítésében fontos feladat jutna a megaprojekt részét képező, a KERO-val szimbiózisban létező új típusú kereskedőháznak.  

A KERO, a már meglévő, de új hazai vállalkozások számára is kapcsolódási pontot, piacot jelentene. Sok vállalkozás közreműködhetne a létesítmények kiszolgálásában, a szállításban, fuvarozásban, őrző-védő tevékenységben, a vendéglátásban, szállodai szolgáltatásokban. Számos vállalkozás bekapcsolódna a kínai áruk európai terítésébe, szállításába. A megaprojekt hatalmas megrendelést jelentene az építőiparnak, ami a sok új munkahely mellett szinte azonnali gazdasági növekedést eredményezne.

A megaprojekt gazdasági teljesítménye:
- évi 50 milliárd euró azaz 15 000 milliárd forint többletbevétel az országnak,
- 5 000 milliárd forint többletbevétel a költségvetésnek,
- több mint 200 ezer új munkahely,
- nagy tömegű megrendelésállomány az építőiparnak,
- kapcsolódási pont egyben piac a hazai vállalkozások számára, nagy tömegű megrendelés a magyar vállalkozásoknak,
- az államadósság mértéke 53 %-ra csökkenthető, úgy, hogy egy forintot nem fizetünk vissza.
A megaprojekt erre lett tervezve, erre lett méretezve!

2. Megaprojekt II. - Idősotthon hálózat külföldiek ellátására

A gazdag európai országokban egyre nagyobb gondot jelent az idősek ellátása. Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, ezen a területen sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak. Az idősotthonoknak magasak a rezsi költségei és a bérek se alacsonyak. Németországban havi 3 ezer eurót kérnek egy fő ellátásáért, de a biztosító csak 1500 eurót fizet. Szakértők szerint a következő 20 évben legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi szisztémában nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa. Németországban havi 3 ezer eurót kérnek az ellátásért, Magyarország számára ez havi 1500 eurós díjért is megérné. Magyarországon jóval alacsonyabbak a rezsi költségek és jóval alacsonyabbak a bérek. A magyarországi, magyarok számára létrehozott, nagyon jó körülményt biztosító idősotthonokban az első osztályú ellátás havi díja nem haladja meg az 700 eurót vagyis 210 ezer forintot.
Hazai és uniós forrásokból jelentős támogatáshoz jutottak a gyógyvizes fürdők fejlesztésére pályázók, de ez sem a gazdasági növekedésben, sem idegenforgalomban nem hozta a várt eredményt. A gyógyvizes fürdők környezetében épülő idősotthonok révén  megtérülhetne a támogatás.

A JVP gazdasági programja első lépésben 200 ezer fő számára létesítendő idősotthon hálózattal számol, ami 1500 eurós havi díjjal havonta 300 millió euró, éves viszonylatban pedig 3,6 milliárd euró bevételt jelentene az országnak. Ez 3,6 %-os gazdasági növekedést hozna. Az idősotthon hálózatból keletkező bevételek kiegészülnének a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 200 ezer fős hálózat esetén évente nagyjából 1 millió látogatóra lehet számítani, akiknek szállás kell, ellátás kell, aki költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Egy fő esetében 1000 euró kiadással számolva, évi 1 milliárd euróval növekedne a GDP. Ez önmagában 1 %-os gazdasági növekedést eredményezne, ami a 2012-ben elért magyar gazdasági növekedés 10-szerese.

Foglalkoztatás

A JVP gazdaságpolitikája és gazdasági programja lehetővé teszi a közel  1 millió új munkahely létrehozását. Ebből a nagyobb részt a külföldieket ellátó idősotthonok és a kereskedelmi és szolgáltató központok jelentik. Sok új munkahely jönne létre ezen megaprojektekhez kapcsolódó új vállalkozásoknál is. Cél, hogy az állam más területeken is gazdaságszervezéssel segíti a foglalkoztatás bővülését, gazdaságszervezéssel közreműködik a külföldi munkavállalás vagy a fiatalok munkához jutásának megszervezésében.
Az ilyen jellegű gazdaságszervezés egyszer elvégzendő feladatot jelent, mert utána önműködő lesz, önjáróvá válik a rendszer.

Foglalkoztató zrt. külföldi munkavállalásra

50-150 ezer fő számára biztosíthat munkahelyet külföldi munkavállalással az állam által létrehozandó foglalkoztató zrt. A foglalkoztató zrt. szervezi a külföldi munkavállalást, biztosítja a szállást, utaztatást. A munkavállalók a foglalkoztató zrt.-től kapják bérüket, a foglalkoztató itthon fizeti utánuk a járulékokat és adókat. A külföldi munkavállalásra történő felkészítésben, szükség szerinti képzésben főként a megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkező nyugdíjas szakemberek vesznek részt. A nyugdíjasok tudása, munkája, innovációban való részvétele nem mellőzhető a nagy léptékű gazdaságfejlesztésben, ezért a JVP célja a nyugdíjasokat hátrányosan érintő, munkavégzésüket korlátozó és akadályozó jogszabályok megváltoztatása.
 
A külföldi munkavállalás szervezettségének biztosításhoz Magyarország 50 ezer fős foglalkoztatási kvótát kér Németországtól és 100 ezer fős külföldi munkavállalásra lehetőséget nyújtó foglalkoztatási kvótát kér az Európai Uniótól.

Új típusú kereskedőházak

Az új típusú kereskedőházak és ezek online részlegei a fiatalok jelentős számban történő foglalkoztatására nyújtanak lehetőséget. Feltétel: a számítógép kezelése, internetes kommunikációban való jártasság, alapszintű angol nyelvtudás. A munkavállalók fél évig közmunkás bért kapnának utána pedig piaci bért. Azok, akik ennél rövidebb idő alatt képesek hozni az elvárt teljesítményt, hamarabb kaphatnak piaci bért. A kiemelkedően sikeres munkavállalók pedig lehetőséget kapnak arra, hogy később munkájukat szerződéses viszonyban, vállalkozóként folytassák.

Vidékfejlesztés

Amikor Ausztriában járunk irigykedve nézzük, hogy ott milyen jól szervezett a vidék gazdasága.  A kis falvakban is  leleményesen megtalálták a jövedelmet és munkahelyet biztosító lehetőségeket. Egy olyan jól szervezett társadalmat látunk, amely a helyi és az országos politika együttműködésével képes volt kiaknázni lehetőségeit. Amennyiben az a cél, hogy mi is eljussunk erre a szintre, akkor a további kérdés az, hogy szánunk arra 50 évet, hogy a spontán önérdekű szerveződés révén kialakuljanak a dolgok vagy egy jóval gyorsabb megoldást választunk, hogy már 5 év múlva megvalósuljon amit szeretnénk? Ez csak úgy lehetséges, ha az állam felvállalja a szervezőerő szerepét és gazdaságszervezéssel létrehozza azt, aminek töredéke is hosszú idő alatt jönne létre a spontán fejlődés révén.

10 ezer vállalkozás az államtól

A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre értékteremtő kapacitások, ezzel együtt munkahelyek, hogy legyenek olyan minták, erjedési pontok, melyek tovagyűrűző hatása újabb és újabb kezdeményezések, értékteremtő vállalkozások létrejöttéhez vezet. A JVP modellezése szerint ehhez első lépésben megyénként 500 új vállalkozás beindulására lenne szükség.

Ez úgy teljesülhet, ha az állam 10 ezer új vállalkozást ad az erre pályázó, az előzetes képzésben részt vevő és jó eredményt elérő személyeknek, akik az első 6 hónapban közmunkáért járó bért is kapnak. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1 millió forint értékű kész vállalkozást kapnak, a szükséges géppel, eszközökkel, amelyet működtetni kell. A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre. Az ilyen jellegű,  gazdaságszervezéssel történő munkahelyteremtés és az ezt szolgáló struktúra nem kerül többe mint a hagyományos átképzés és annak struktúrája, ám jóval hatékonyabb, mert nagyobb körben és sokkal eredményesebben gerjeszti az értékteremtő folyamatot. Ezt is csak egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat, ugyanis tovagyűrűző hatás révén új és új jelentkezők kapcsolódnak be, a már működő vállalkozások pedig arra törekednek, hogy új munkaerőt bevonva fejlesszenek,  új termékeket találjanak ki.

A vállalkozások főként kézügyességet igénylő termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. A program szerint lennének például kerti bútorok, vesszőfonással készített bútorok, dísztárgyak, kellékek vagy kézi gyártású szappan készítésére létrejövő és hasonló vállalkozások is, de a meghatározó az ajándéktárgy készítés lenne. Miért? Mert ennek van a legnagyobb piaca, ebben tud sokféle variációt létrehozni a tervező iparművészek kreativitása.

Az ajándéktárgyra mindig van és lesz kereslet, mert szinte minden turista vásárol, mert valamit vinni kell a rokonoknak, hozzátartozóknak, ismerősöknek, másrészt az ajándéktárgy mutatja, hogy merre jártunk.  A világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek. Ez állandó és hatalmas keresletet jelent a főként kézügyességet igénylő gyártással előállított termékek számára, de meg kell oldani ezek piacra történő " becsatornázását " is.  Ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből, a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát, színében, motívumában legyen utalás arra a helyre, ahol a turista jár. Egy tetszetős, népszerű ajándéktárgy vagy figura akár 50 különböző helyre utaló színezéssel vagy motívummal is készülhet, akár 10 millió darabos nagyságrendben.

A 10 ezer új vállalkozás számára a gyártandó termékeket kreatív iparművészek tervezik, az értékesítés, a termékek piacra történő " becsatornázása " az új típusú kereskedőházak ezzel foglalkozó részlegeinek feladata. A vállalkozók felkészítését az adott terület szakértői végzik, főként nyugdíjasok. Ez a projekt nem jelent nagy bevételt a költségvetésnek, de sok új munkahelyet, megélhetést biztosító jövedelemforrást biztosíthat a legeldugottabb helyeken is, ahol nincs más foglalkoztatási lehetőség. A projektet egyszer kell megszervezni és összeszervezni, utána önműködő lesz, önjáróvá válik. Lesznek olyan vállalkozások, amelyek gyorsan fejlődnek tovább, új munkahelyeket teremtve, de annak jelentősége sem becsülhető le, hogy mintaként szolgálnak a kezdeményezésre.

Falusi turizmus

A vidéki településeken a mezőgazdaságon kívül kevés lehetőség van a jövedelemszerzésre, ezek közül egyik a falusi turizmus. Volt olyan időszak, amikor az államtól jelentős támogatást kapott a falusi turizmus fejlesztése, ma viszont a pályázati pénzek segítségével létrejött szálláshelyek jelentős része kihasználatlan, elmaradtak a vendégek. Megoldást jelentene, ha a kormány 3 milliárd forintos fogyasztási kvótát adna a falusi turizmusnak, amit 18 éven alul gyerekkel rendelkező alacsony jövedelmű családok vehetnének igénybe.

Energiafarmok

Helyben termelni az áramot! Ez a lényege az új szemléletnek, ami a zöld energia térnyerése mellet fontosnak tartja a szállítás, ezzel járó átalakítás, transzformálás miatt keletkező veszteségek csökkentését is. Magyarországnak dönteni kell abban is, hogy a zöld energia előállításában a nagy méretű napelemtáblákból és hatalmas szélgenerátorokból álló telepeket, objektumokat részesíti előnyben vagy a háztartási kis erőművekből álló energiafarmokat. A JVP az energiafarmok létesítését tartja előnyösnek, mert ez segítheti a vidékfejlesztést, másrészt fontos szerepet kaphat a rezsicsökkentésben is. Az energiafarmokon 10-15 m-es magasságú szélturbinák és pár kilowattos napelemtáblák termelik a villamos hálózatba betáplálható villamos áramot. Akár minden vidéki település mellett lehetne energiafarmot telepíteni, ami munkahelyet jelentene, iparűzési adót a településnek, lehetőséget jövedelemszerzésre.

Az energiafarmok létesítője lehet vállalkozás, lehet társulás, de létrejöhetnek olyan energiafarmok is, ahol bérelt vagy megvásárolt területen magánszemélyek tulajdonában álló háztartási kis erőművek működnek. Ez utóbbinak lehet fontos szerepe a rezsicsökkentés kérdésében. Egy szélturbina már megvásárolható 300 ezer forintért, ami utána ingyen termeli a hálózatba betáplálható villamos áramot. Ez azt jelenti, hogy például egy budapesti lakótelepi vagy társasházi lakásban élő magánszemély vagy család által megvásárolt szélturbinás háztartási kis erőmű által termelt és a villamos hálózatba betáplált áram levonható a lakásuk vagy éppen nyaralójuk által elfogyasztott áram mennyiségéből. Ha a vidéki energiafarmon lévő háztartási kis erőmű többet termel, mint amit elfogyasztottak, akkor az áramszolgáltató kell, hogy kifizesse nekik a különbözet árát. Az áramszolgáltató köteles fogadni és elszámolni a hálózatba betáplált villamos energiát, áramot. Ha egy magánszemély több háztartási kis erőművet működtet, jó helyen, szeles vagy napos helyen lévő területen, akkor az áramszolgáltatótól olyan mértékű összeget kaphat az erőművei által a hálózatba betáplált áramért, ami az elhasznált gáz, víz árát vagy a központi fűtés árát is fedezi, sőt a szemétszállítás díjára is jut belőle. Ez jelentené az igazi rezsicsökkentést!  A háztartási kis erőművet csak egyszer kell megvenni, utána ingyen termeli az energiát, a szél és a nap energiája ingyen van.

Innováció

Nemzeti sajátosságunk a találékonyság, emiatt is fontos, hogy megfelelő figyelmet kapjon az innováció körébe tartozó alkotó teljesítmény érvényesítése, a szellemi értékekkel való gazdálkodás. Az innováció a tehetség megmutatása, az önmegvalósítás szempontjából is fontos terület, mert a kiugrás, a siker lehetőségét hordozza. Magyarországon az intézetekben folyó kutatás és fejlesztés mellett létezik egy hasonló nagyságú innovációs értékteremtő kapacitás, sok kis fejlesztő műhely, ahol az alkotói szenvedélytől indíttatva keresnek új megoldásokat a látókörükbe kerülő műszaki problémákra, de ehhez az állam eddig nem nyújtott támogatást.

A JVP gazdasági programja fontos szerepet szán az innovációnak a gazdaság fejlesztésében. A JVP programja alapján évente ezer újító, feltaláló nyerhet  pályázaton 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatást ötletének megvalósításához. Az állam a megvalósítást is támogatja, pályázati pénzekhez juthatnak az új műszaki megoldások gyártmányfejlesztésére szakosodott ipari vállalkozások. A JVP főként a már sok sikert elért nyugdíjas újítókra számít, azt várva, hogy a nagy tapasztalattal, szakmai múlttal rendelkező szakemberek bekapcsolódnak az innovációs folyamatba és sok új alkotás létrehozásában közreműködnek. A JVP ezért is fontosnak tarja a nyugdíjasok foglalkoztatását hátrányosan érintő jogszabályok megváltoztatását.

A JVP a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos területeket, célokat jelöl meg az innováció számára, azzal a szándékkal, hogy ide irányítsa az alkotói figyelmet.

1./ Kis erőművek

Egyre nagyobb az igény a zöld energia iránt. A szélenergia és napenergia felhasználása nem csupán nagy méretű napelemtáblák és hatalmas szélgenerátorok segítségével lehetséges, új irányt jelentenek a háztartási kis erőművek és az ennél is kisebb megoldások. Helyben termelni az áramot, ez a fejlett országok által alkalmazott új energiastratégia egyik fontos eleme, ki kell küszöbölni az energia szállítása, átalakítása, transzformálása miatt keletkező költségeket és veszteséget. Magyarország számára a kis erőművek és még kisebb áramtermelő berendezések kategóriája jelentheti azt szegmens, ahol sok új megoldás születhet, melyekkel tényező lehet a világpiacon. A cél a szélenergia és napenergia kinyerésére jelenleg ismert háztartási kis erőművek mellett új, még kisebb és hatékonyabb megoldások kidolgozása.

Szélenergia esetében például a huzatgenerátorok fejlesztése, melyek a kis szélerősség mellett mesterségesen, huzatelvű megoldásokkal felgyorsított légáramlással hatékonyan működtethetők. Az alkotókat a kormányzati forrásból működtetett internetes portál segíti, ahol megismerik a jelenlegi új megoldásokat, a szakértők, feltalálók kapcsolódó cikkeit, azt, hogy milyen irányban haladnak a fejlesztések. Ez a portál lehetőséget nyújt az alkotók, újítók kapcsolatfelvételére, közös munkára, de arra is, hogy kockázati tőkebefektetőt találjanak. Erre külön rovat indul, ahol az újítók röviden ismertethetik elképzeléseiket és azt, hogy konkrétan mihez kérnek befektetést, kockázati tőkét. A cél, hogy a magyar találékonyság létrehozza azokat a megoldásokat, melyek akár nagy darabszámban gyárthatók és értékesíthetők.

2./ Innováció az alkalmazásra

A felhasználók, de az értékesítés szempontjából is fontosak lehetnek a már meglévő háztartási kis erőművek, generátorok széleskörű alkalmazására kidolgozott komplett új megoldások. Ha valaki fűteni, hűteni akar a megtermelt energiával, külön kell megvásárolni a kis erőművet, külön a hűtő vagy fűtő berendezést, majd összeszereltetni, üzembe helyezni. A felhasználók sokkal szívesebben vásárolnának olyan berendezéseket, ahol együtt van minden, ami komplett egységet alkot, csak le kell tenni, üzembe helyezni és működik a rendszer. A háztartásokban is nagy igény lenne olcsó, hálózati áramot nem igénylő fűtő, hűtő berendezésekre, a lakás, a garázs, melléképületek vonatkozásában.

Az alkalmazásra irányuló innovációban sok lehetőség van, akár a lakossági, akár a gazdasági vagy mezőgazdasági területet vesszük figyelembe. A napból, szélből helyben nyert energiával raktárak, istállók, baromfiólak, állattartó telepek fűthetők és hűthetők, de akár az öntözés is megoldható, olyan területeken is, ahol nincs villamos hálózat.
Modellszámítások szerint a Kárpát-medencében egyre forróbb nyarak jönnek, de a klímaváltozás miatt másutt is melegebb, aszályos nyarak várhatók. A forró nyár napsütést jelent, energiát, amelyet az éltető vizet kiemelő szivattyú működtetésére lehet használni. A világon jelentősen megnő a kereslet az ilyen berendezések iránt, melyek fejlesztését már most célszerű elkezdeni.

A háztartási kis erőművek és a még kisebb áramtermelő berendezések innovációja, valamint a széleskörű alkalmazás innovációja jelentheti az első lépést Magyarországon egy olyan új iparág kialakulásához, amely gyorsan fejlődhet és a világpiacon is tényezővé válhat. A hazai energiafarmok lehetőséget jelentenének az új berendezések kísérleti üzemére, majd szélesebb körű alkalmazására.

3./ Webfejlesztés, internetes innováció

Ma a statisztika szerint nincs eurómilliárdos Magyarországon. A JVP gazdasági programja lehetővé teszi, hogy öt éven belül legalább tíz legyen és köztük 3 vagy akár öt olyan, akinek jelenleg nincs több a zsebében kétezer forintnál. Látható, hogy milyen hatalmas pénzek mozognak az online világban, ahol a profitot termelő fő tényező a kreativitás. Szinte érthetetlen, hogy Magyarország miért nincs az online nagyhatalmak között, amikor tele vagyunk ötletemberekkel. Érdemes lenne megkérdezni, hogy a több ezer milliárd forintból, amelyet kifizettek pályázaton elnyerhető állami és uniós vissza nem térítendő támogatásként a versenyképesség javítása, munkahelyek teremtése vagy akár gazdasági növekedés támogatása címén, volt-e legalább egy internetes, webes pályázat.

Az egyik legnagyobb internetes tartalomszolgáltató értéke ötszöröse annak, amit Magyarország éves GDP-jének nevezünk. Az internetes reklámból annyi pénz áramlik a látogatott közösségi oldalak tulajdonosaihoz, aminek töredéke is elég lenne ahhoz, hogy évente 10 %-os gazdasági növekedésünk legyen, és jelentősen emelkedjenek a magyar nyugdíjak és bérek. De mi ezt elutasítjuk, mert mi a termelésből és munkából akarunk megélni. A JVP viszont fontosnak, sőt nagyon fontosnak tarja ezt a szegmenst, mert igen kis létszámmal igen nagy bevétel érhető el, ráadásul ez a terület az, ahol könnyen bejuthatnánk az élvonalba. Egy ilyen projekt akkor is megfelelő bevételt teremthet az országnak, ha sokkal kisebb lesz az aktív munkavállalók száma, mert sokan elmentek külföldre és mert kevés gyerek születik. Ilyen és hasonló projektek biztosíthatják az országnak az életszínvonal fenntartására a nyugdíjak fizetésére a bevételt, a fedezetet.

4./ Orvostechnikai innováció

Ma már az orvosi tudás mellett fontos szerepet játszik a technika is, az, hogy egy orvosi innováció megvalósítását megfelelő műszaki megoldás, technika segítse. Ebben is jók vagyunk, vannak sikereink, de a meglévő innovációs hátterünk a műszakiak jóval szélesebb körű közreműködésére nyújtana lehetőséget. Alapvető feltétel, hogy a műszakiak megismerjék az orvosok innovációs igényét, azt, hogy mihez, milyen problémára akarnak megoldást találni. Ehhez kapcsolatteremtés kell, az egymásra találás lehetősége. Egy olyan internetes portál, amelyen mindez megvalósulhat és amelynek létrejöttét, kialakítását, majd üzemeltetését is a kormány anyagilag támogatja.

Külpolitika

A JVP szerint államalapító István királyunk döntése a Bizánc vagy Róma kérdésben nem megváltoztatható irányt jelent, még akkor sem, ha Róma helyét átvette Brüsszel. A JVP nem keres ellenséget, nem keresi a harcot, úgy gondolja, hogy a magyar érdekeket legjobban a tárgyalóasztalnál lehet érvényesíteni. A gazdasági aktivitáshoz partnerek kellenek és nem ellenfelek. Magyarország legfőbb ellensége a nyomor, a JVP ez ellen fog küzdeni.

Magyarország külpolitikájában a jó viszonyra törekvés mint általános cél mellett a JVP három ország esetében kiemelkedően fontosnak tarja a kapcsolatok javítását és a stratégiai együttműködés magasabb szintre emelését.

Magyarország számára kiemelkedően fontos a Németországgal kialakított partneri kapcsolat. Ők hozzák ide a legtöbb tőkét és az ő piacukra termel a magyar gazdaság  jelentős része. A JVP szerint fontos, hogy Magyarország olyan stratégiai partnerévé váljon Németországnak, akivel együttműködik az uniós szinten alkalmazható gazdaságfejlesztési megoldások kidolgozásában és kipróbálásában is, így például a fogyasztási és foglalkoztatási kvóták gazdaságélénkítő hatásának vizsgálatában. Magyarország hasonló fejlettségi szinttel rendelkezik mint a támogatásra szoruló uniós tagállamok többsége, így ideális partnere lehetne ebben.
Németország a Magyarországon kipróbált gazdaságfejlesztési megoldások eredményének ismeretében alakíthatná ki álláspontját ezen megoldások uniós szinten történő alkalmazását illetően. Ezen együttműködés keretében például Németország fogyasztási kvótát adhatna Magyarországnak 500 ezer idős német állampolgár magyarországi - gyógyfürdők környezetében létesítendő - idősotthonokban történő elhelyezésére és gondozására 1500 euró/fő havi díjjal. 1 milliárd eurós fogyasztási kvótát adhatna Magyarországnak német állampolgárok reumatikus és mozgásszervi betegségeinek magyarországi gyógyfürdőkben történő kezelésére. Fogyasztási kvótát adhatna a balatoni német-német találkozó rendezvényein történő részvételre 100 ezer fő német állampolgárnak 1000 euró/fő támogatással, akik a hajdani keletnémet és nyugatnémet találkozók nosztalgikus felelevenítésére szervezett rendezvényein idézhetnék fel a múltat. Ugyancsak 100 ezer fős kvótát érdemelne a Németország újraegyesítéséhez vezető út első lépésének, a magyar határnyitásnak a méltó megünneplése, a kapcsolódó rendezvényeken részt vevő német állampolgároknak 1000 euróval történő támogatása. A stratégiai partnerség keretében Németország támogathatná az EU számára mintaként szolgáló kereskedelmi és szolgáltató központok Magyarországon történő létesítését.

Norvégia Európa része, de nem tagja az Európai Uniónak. Norvégiát illetően két fontos információt érdemes kiemelni: télen csak 4-5 órát süt a nap és nappal is -20 fokos fagy van, de Norvégia alapvetően az Északi-tenger olajmezőiből szerzett jelentős jövedelmeiből Európa talán legirigyeltebb jóléti államát tartja fenn, rengeteg ingyenes szolgáltatással. Norvégia gazdagságát jelzi, hogy a Norvég Szuverén Vagyonalapban már 713 milliárd dollár van, ami nagyjából annyi mint Magyarország 6 évi teljes GDP-je.
Lengyelország tartós és stabil gazdasági növekedésében fontos szerepe volt a norvég tőkének, norvég befektetéseknek.
Magyarországnak érdeke, hogy kezdeményező legyen a Norvégiával történő politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítésében, lehetőség szerint egy stratégiai partnerség kiépítésében. Norvégia fontos befektető lehetne Magyarországon a külföldieket ellátó idősotthonok létesítésében, a kereskedelmi és szolgáltató központok létesítményeinek, szállodáknak, üzletközpontoknak, irodaházaknak a finanszírozásában. A norvégok számára Magyarország a kellemes klímájával, gyógyvizes fürdőivel ideális hely lehetne a pihenésre. A két ország kapcsolatainak építésében fontos szerepet kapna a személyes és üzleti kapcsolatok bővítése, a norvégokkal Magyarország és a magyarországi lehetőségek közvetlen megismertetése.

Magyarország már most stratégiai partnerének tekinti Kínát, aminek erősítése lehet a cél, ugyanakkor a tartalmi elemeket illetően szükségesek változtatások. Az, hogy mi Kínába jelentősen növeljük exportunkat, képességeinket maghaladó célnak mutatkozik, erre nálunk erősebbek és felkészültebbek se igazán képesek. Arra már nagyobb az esély, hogy Kína magyarországi befektetései bővüljenek, de nem ettől kap lendületet a magyar gazdaság. A nagy lehetőséget a kínai áruk Európába történő becsatornázása jelentheti. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Kína számára mindegy, hogy hol lép be az árujuk Európába, nekünk viszont nem. Magyarország célja az, hogy minél nagyobb tömegű és értékű árú magyarországi telephellyel rendelkező cégeken keresztül kerüljön az Európai Unióba. Kína jelenleg 290 milliárd euró értékű árut exportál az Európai Unióba, ebből ahányszor 10 milliárd eurónyi árut képesek leszünk becsatornázni, annyiszor 10 %-os gazdasági növekedést tudunk produkálni.
Az nyilvánvaló, hogy a politika nem képes erre, de a megoldáshoz szükség van a politika jóváhagyó támogatására. A kínai kormány jóváhagyó, egyetértő támogatása kell hozzá, hogy a magyar kereskedőházak részlegei felvehessék a kapcsolatot a kínai kereskedőkkel, termelőkkel. Ehhez a kormányszintű tárgyalások teremthetik meg az alapot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyar kormány illetékes minisztériuma vagy ennek államtitkársága sincs arra felkészülve, hogy elérje a kínai termelőket, kereskedőket, de nem is kell, mert ez egy más szinten elvégzendő feladat, ezt az új típusú kereskedőházak megoldják.

Uniós tagság - JVP stratégiája

Magyarország gazdasági fejlődésében meghatározó tényező az uniós tagság. Az ebből fakadó lehetőségek hatékonyabb érvényesítésére vonatkozó elképzeléseket mutat be a JVP koncepciója.

Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődésében valódi előrelépés történjen, nagyobb teret kell kapni az új gazdasági gondolkodásnak, a gazdasági innovációnak. Magyarország kezdeményező szerepet vállalhatna ebben azzal, hogy egy új elosztási mechanizmusra vonatkozó javaslatot és konkrét gazdaságfejlesztési megoldásokat terjeszt be az Unió döntéseket hozó testületei elé. Ami a döntéshozók elé kerül, arról beszélni kell, azt meg kell vitatni és ha jó megoldásnak mutatkozik, nincsenek meggyőző ellenérvek, akkor akár elfogadásra is kerülhet.

1./

Az Európai Unió adóssággal küzdő tagállamai folyamatos gazdasági növekedést feltételezve vették fel a hiteleiket. Ha nincs növekedés nem tudják visszafizetni a hiteleket, mert a megszorítások, költségkiigazítások révén kevés az esély, hogy megteremthető legyen a stabil adósságpálya.  Csak a gazdasági növekedés állíthatja önfinanszírozó pályára az adóssággal küzdő országokat. Kereslet hiányában viszont nincs vagy alacsony a gazdasági növekedés, amelyre pedig óriási szükség lenne.

Keresletre lenne szükség, amire jó megoldás akár a múltba visszatekintve kereshető. Az ókorban, középkorban a kereskedővárosok voltak a gazdagság forrásai, mert itt talált egymásra az árut eladó és a vevő, akik emellett a helyi szolgáltatásokat is igénybe vették. A jelenben centralizált keresletet a mai technikával, infrastruktúrával rendelkező kereskedelmi és szolgáltató központok biztosíthatnának, ahol megvalósulhatna az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítése.

Az EU gazdaságának fejlődésében, az egyes tagországok gazdasági növekedésében dinamizáló tényező lehetne a tagországokban létesítendő kereskedelmi és szolgáltató központokban megtalálható centralizált kereslet, a nagy tömegű árú és szolgáltatás értékesítésének lehetősége. Ennek mintapéldánya a Magyarországon létrehozandó kereskedelmi és szolgáltató központ lenne.
Magyarország javasolná az Európai Uniónak, hogy hozzon létre egy uniós gazdaságfejlesztési intézetet, amelynek feladata, a reálgazdaság fejlesztése terén alkalmazható már meglévő gazdasági innovációk elemzése és újak kidolgozása lenne. A gazdaságfejlesztési intézet székhelyére Magyarország lenne a legalkalmasabb, abból kiindulva, hogy itt már folyamatban van a gazdasági innováció konkrét projektjeinek megvalósítása, így nem csupán elméletben, hanem konkrét mintán is vizsgálható az eredményesség. A gazdaságfejlesztés projektjeinek uniós szinten történő alkalmazásához szükség lenne egy gazdaságszervezési igazgatóságra is, amely számára az ideális székhely ugyancsak Magyarország lenne.

Az Európai Unió gazdaságfejlesztési intézete és a gazdaságszervezési igazgatósága számára az ideális telephely a Budapest melletti kereskedelmi és szolgáltatóközpont lenne. Itt tanulmányozható, nyomon követhető lenne az egyes projektek létrejötte, a kereslet felfutása, az, hogy milyen tényezők gyorsítják vagy éppen hátráltatják a felfutást és milyen megoldások alkalmazása vezethet célra. Ez valójában az EU szempontjából egy kísérleti modell lenne, amelyen tanulmányozható, hogy milyen eredményességgel gyorsítható fel a gazdasági növekedés. Mivel ezt valójában az uniós gazdaságfejlesztés kísérleti modelljének is tekinthetnénk, ezért Magyarország a projekt létrehozásához első lépésben 10 milliárd euró vissza nem térítendő uniós gazdaságfejlesztési támogatást kérne az Uniótól, összesen pedig 30 milliárd eurót. Magyarország ezért még plusz teljesítésként átadná az EU számára az innováció uniós felhasználási jogát. Magyarország biztosítaná annak lehetőségét, hogy a tagállamok szakemberei a helyszínen tanulmányozzák a modellt, sőt képzésüket, felkészítésüket is biztosítaná.

2./

Az EU jövőjével foglalkozó elemzésekben gyakran felvetődő  elképzelés, hogy az Uniónak egy új elosztási mechanizmusra lenne szüksége, ami jobban segítené a fejlődést és a gazdasági növekedést. Nagyobb fogyasztás kellene, amit Európa főként a németektől vár, mert ők csak termelnek és megtakarítanak. Nagy előrelépés lenne, ha a németek elkezdenének költeni, hiszen ők a többi tagállamhoz képest hatalmas mennyiségű bakbetéttel rendelkeznek, szinte ömlik hozzájuk a pénz, ehhez képest a lakosság mégis keveset fogyaszt. Ezen a szokáson nehéz lenne változtatni, de azért van megoldás.

A JVP uniós stratégiájának fontos eleme a fogyasztási, foglalkoztatási kvótáknak és a kulturális támogatás kvótájának bevezetése, alkalmazása. Mit jelent ez? Azt, hogy az Európai Unió új támogatási formát vezetne be a rászoruló tagállamoknak a gazdasági növekedésük támogatása céljából, amit  fogyasztási, foglalkoztatási kvóta és a kulturális támogatás kvótája formájában vehetnének igénybe.  Az EU felzárkózást támogató alapjaihoz hozzájáruló fejlett uniós tagállamok a pénz mellett ilyen jellegű kvótákat is felajánlanának, ezek elosztását egy uniós alap kezelné.  A fogyasztási kvóta azt jelentené, hogy például Németország a saját állampolgárainak ad 10 milliárd értékben fogyasztást, amiért Görögországban vagy Magyarországon vehető igénybe szolgáltatás, így az görögöknél vagy magyaroknál eredményez bevételt és gazdasági növekedést. A donor országok kedvezményezett állampolgárai például a görög kvótákat a saját országuk utazási irodáin keresztül vehetnék igénybe.

Mindez egy konkrét példán keresztül könnyen érthetővé válik:

Az Európai Unió 2 év alatt 240 milliárd eurót adott Görögországnak, de nem javult a helyzet, nem lett gazdasági növekedés, nem lettek új munkahelyek. Görögország ugyanott tart mint 2 évvel ezelőtt, recesszió van, gazdasági növekedésről álmodni sem mernek. De ha az Európai Unió a 240 milliárd euró harmincad részét kitevő 8 milliárd euró értékben fogyasztási kvótát adna Görögországnak, az 10 %-os gazdasági növekedést hozna, számos új munkahelyet, és ami ennél is fontosabb, sok elkeseredett görög embernek biztosítana jövedelmet a megélhetéshez! Hogyan?

A görög GDP ötödét vagyis 20 %-át a turizmus adja. Ha megoldható lenne a turistaforgalom 50 %-os növelése az 10 %-os gazdasági növekedést biztosítana Görögországnak. Görögország 2011 évben 16 millió turistát fogadott. Ha Görögországba 8 millióval több turista érkezne az 10 %-os gazdasági növekedést eredményezne. 8 millió plusz turista, akik költenének, vásárolnának, akiknek az elszállásolása,  étkeztetése, utaztatása, ellátása sok ember foglalkoztatására nyújtana lehetőséget. Ez egyben sok új munkahelyet és jelentős költségvetési bevételt is teremtene. Ezzel a megoldással, a fogyasztási kvóta alkalmazásával Görögország viszonylag rövid idő alatt kijuthatna a jelenlegi kilátástalan helyzetéből.

Az EU vagy akár Németország olyan módon adna 8 milliárd euró fogyasztási kvótát ad Görögországnak, hogy 8 millió német vagy akár holland, francia diák tanulmányi kirándulását támogatja fejenként ezer euróval. A diákok Görögországba utazva élőben láthatják az ókori kultúra bölcsőjét, az ókori görög kultúra emlékeit, világhírű szobrokat, építményeket, amit eddig csak a tankönyvekből ismertek, mindazt ami hatalmas élményt jelenthet egy diáknak. A görögök ugyan nem kapnának pénzt, csupán 8 milliárd euró értékű fogyasztási kvótát, de ez nagyon sokat lendítene rajtuk.

Lényeges, hogy a fogyasztási kvótát és az ebből származó bevételt Görögország kapná, de magát  a fogyasztást nem, hanem német és például holland diákok. Az utakat német utazási irodák és más tagállamok utazási irodái szerveznék, így az ebből keletkező haszon is náluk maradna. A fogyasztási kvóták által történő támogatást a fejlett országok állampolgárai se elleneznék, hiszen ők kapnák a fogyasztást, amiből a fogyasztási kvótát megkapó kedvezményezett országnak származna bevétele és gazdasági növekedése.

Magyarország ugyanezen az elven kérne indulásként 200 ezer idős ellátására kvótát, fejenként havi 1500 euró értékben, ami évente 150 ezer fővel növekedne, így 5 év múlva már 950 ezer fő idős ellátására kaphatna kvótát Magyarország.

Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet fogyasszon, de a kvóta rendszerrel ez megoldható lenne. A megoldás a kvótát adó donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal egy rászoruló uniós tagállamnak gazdasági növekedést eredményező bevételt is biztosítanának. Ugyanilyen elven működne a kulturális támogatás kvótarendszere is. Ezt ismét egy példán keresztül lehet könnyen illusztrálni. Magyarország kulturális kvótát kérhetne, ha megrendezi az európai amatőr festők találkozóját, Balaton-parti szabadtéri kiállításokkal. Ez két hónapig tartó rendezvény lenne egy a Balatont körülölelő szabadtéri giga tárlattal. Több ezer vagy talán több tízezer amatőr festő venne részt a rendezvényen, a kijelölt helyeken kiállítva műveiket. Festői helyen festők monumentális szabadtéri tárlata! Új irányzatok, új tehetségek megismerésének lehetősége két hónapon keresztül. Egy izgalmas intellektuális kaland európai részvevőkkel, ami mellesleg nálunk szeptember végéig kitolná a balatoni szezont. Magyarország erre kérne kulturális kvótát, ami egyrészt a festők 5 vagy 10 ezer euróval történő támogatását jelentené a kulturális alapokon keresztül, másrészt 100 ezer vagy akár 1 millió uniós országban élő érdeklődő támogatását 500 vagy 1000 euróval, akik lehetnének diákok, nyugdíjasok vagy csupán a művészet iránt érdeklődők.

3./

Az Európai Uniónak valamit lépni kell, mert ami van az nem visz előre. Az alkalmazott és papíron lévő monetáris megoldások nem adnak erőt, lendületet a reálgazdaságnak, a döntéshozók elé kerülő magyar kezdeményezés viszont kedvező fordulatot hozhat. Az Európai Unió nem teheti meg, hogy az asztalra kerülő magyar javaslatot elutasítja és nem fogadja el legalább kísérleti alkalmazásra, hiszen más javaslat nem ismert a reálgazdaság helyzetének javítására. Ebben az is tényező lehet, hogy a témát a média is felkapná és a közvélemény nyomása is erős lenne. Ugyancsak szempont, hogy ezzel a javaslattal senki nem veszítene, viszont mindenki nyerne.
Az alkalmazás, akár a kísérleti alkalmazás első haszonélvezője a beterjesztő Magyarország lenne, elsőként juthatna a kért fogyasztási, foglalkoztatási és kulturális kvótákhoz és kaphatna rendkívüli gazdaságfejlesztési támogatást az Unió számára mintaként szolgáló kereskedelmi és szolgáltató központ létrehozásához.

A jólét küszöbén...

A JVP programjának megvalósítása lehetőséget jelent arra, hogy Magyarország átlépje a jólét küszöbét. Magyarország ezzel nem csupán a térség legjobban teljesítő országává válna, de megközelíthetné és akár elérhetné Ausztria fejlettségi szintjét. Az osztrák életszínvonalat közelítő vagy azt elérő életszínvonal lehetne Magyarországon is. De van tovább is!

Magyarország a jólét eléréséhez szükséges ugrásszerű gazdasági növekedés projektjeinek, rendszereinek és szervezettségének megvalósítása során olyan tömegű új tudást, tapasztalatot, ismeretet halmozna fel, ami iránt jelenleg hatalmas kereslet van Európában és a világon. Magyarország számára az típusú gazdasági növekedés innovációja legalább akkora értéket jelentene, mint egy forradalmian új technológiai vagy technikai megoldás, aminek értékesítése hatalmas bevételt, nagy hasznot hozhat az országnak. A gazdasági növekedés innovációja fogalomkörébe tartozó tudás, tapasztalat, ismeret, know-how, amit a hazai projektek és rendszerek létrehozása során szerzünk, olyan értéket képviselne mintha az ország területe alatt olajmezők sokasága és ásványi kincsek tömege lenne. A megvalósításban résztvevők közül a kiemelkedő tudással rendelkező menedzserek hasonló összegű éves keresetet jelentő szerződésekhez juthatnának, mint amiket a világ legkeresettebb edzőinek ajánlanak a labdarúgás területén.

Abból érdemes kiindulni, hogy azt lehet eladni amire kereslet van. Ma a gazdasági növekedésre lenne hatalmas igény Európában és a világon, mert leállt a természetes növekedés. Magyarország ennek a tudásnak, ismeretnek, ennek a kincsnek a birtokában, az új típusú gazdasági növekedés projektjeihez kapcsoltan hatalmas tömegű szolgáltatást, árut tudna értékesíteni. Nagy értékű gazdasági és mérnöki tanácsadás, tervezés, szervezés, pénzügyi és befektetési szolgáltatás, építőipari kivitelezés, gépek, eszközök sokasága lenne értékesíthető. Az egyik legnagyobb vevő feltehetően maga az Európai Unió lenne. A helyzet az, hogy az Európai Unió számára nincs más kiút mint a gazdasági növekedés beindítása és ennek támogatása. Ha nem történik változás, akkor az Európai Unió feléli pénzügyi tartalékait, a kasszát kiüresíti a recesszió és a bajban lévő tagországok támogatása. Ezért az EU sokkal jobban járna, ha az alapokban lévő pénzt inkább a növekedésre fordítja, mint a növekedés hiánya miatti támogatásra. Ha az Európai Unió olyan ajánlatot kapna Magyarországtól, hogy készen szállítjuk az Uniónak a gazdasági növekedést, akkor valószínűen az egyik legnagyobb vevő lenne erre, a pénze megvan rá.

A természetes növekedés helyhez kötött, ennek beindítása a jelenlegi helyzetben csak a JVP programjában szereplő új elosztási mechanizmus alapján juttatott fogyasztási, foglalkoztatási és kulturális kvótákkal lehetséges. Ennek mintái Magyarországon kerülhetnek először alkalmazásra. A másik megoldás az új típusú gazdasági növekedés, ami mesterséges növekedés és oda vihető, ahol nincs növekedés. Magyarország a transzportálható gazdasági növekedés legnagyobb exportőre lehet, ami sok-sok milliárd eurót és dollárt lenne képes megmozgatni.

Mivel a gazdasági növekedés iránt jelenleg korlátlan a kereslet, ez Magyarország számára legalább 10 évig korlátlan üzleti lehetőséget jelent. Ezt kihasználva Magyarország Európa és világ egyik leggazdagabb országává válhatna, ahol az osztrák életszínvonalat is meghaladó életszínvonal biztosítható.

................................................

A fenti anyagból megismert gazdasági innováció és know-how a szellemi tulajdonomat képezi, annak bármilyen célú felhasználása csak a hozzájárulásommal lehetséges! Minden jog fenntartva!  

Baranyai  József 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása